A mentális és fizikai egészség követését célzó longitudinális vizsgálat

A longitudinális vizsgálat, mely az ELTE TÓK Természettudományi Tanszékének munkatársai által kerül megvalósításra, a Mini Sport Talentum Programban résztvevő gyermekek fizikai egészségének követését célozza meg alapfeladatként.

Nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek egészségi állapotának nyomon követését, mivel a krónikus betegségben szenvedő, felnőtt magyar népesség körében az elhízottság előfordulása közel 40%-ra tehető, a hazai populáció egészére vonatkozó vizsgálat szerint pedig az ország lakosságának több mint 55%-a minősíthető elhízottnak, ill. túlsúlyosnak (Bodzsár 2003, Bíró 1994). Ezért már nagyon fontos odafigyelni a gyermekkori egészségi állapot alakulására, különös tekintettel az elhízás problematikájára, mivel a túlsúlyos gyermekekből valószínűbb, hogy túlsúlyos felnőttek lesznek, mint sovány társaikból (Serdula és mtsai 1993; Guo és mtsai 1994; Whitaker és mtsai 1997; Bodzsár 2003).

Ha az energiabevitel és -felhasználás közti egyensúly az energia bevitel javára billen el, a szervezet ezt az energiatöbbletet zsírként (trigliceridek) raktározza el.

A túlsúly a zsigerek körüli, valamint a bőr alatt lerakódott zsírmennyiség összességéből ered, és ez az állapot sajnos számos további, súlyos szövődményt vonhat maga után, mint:

– szív- és érrendszeri megbetegedések

– támasztó- és mozgatórendszeri megbetegedések

– a vérszérum koleszterinszintjének megemelkedése

– onkológiai és nőgyógyászati kórképek kialakulása

– cukorbetegség, valamint egyéb metabolikus elváltozások kialakulása (Siervogel és mtsai 1998).

Emellé még az is társul, hogy a mai fiatalság habituális fizikai aktivitása drasztikusan lecsökkent. Epidemiológiailag bizonyított, hogy a fizikai aktivitás nemcsak a testalkatra van pozitív hatással, hanem az egészségi állapotra is (Blair és mtsai 1992, Blair és Brodney 1999, Bouchard és mtsai 1994, Dietz 1996, Lee és Paffenbarger 2000, Malina 2001, Warburton és mtsai 2001, Oguma és mtsai 2002, Macera és mtsai 2003, Myers és mtsai 2004, Hu és mtsai 2004).

Ezért tervezzük a programra beiratkozott, összes gyermek, a fentiek tekintetében történő megvizsgálását, monitorizálását. A szülők visszajelzést kapnak a gyermekük aktuális egészségi állapotáról. Célunk, hogy tudatosítsuk úgy a szülőkben, mint a gyermekekben az egészségmagatartás fontosságát, hogy akár pozitív változásokat is elérjünk egyes esetekben, – amit azzal tudunk majd leellenőrizni, hogy bizonyos időintervallumok eltelte után újra megismételjük a vizsgálatot a korábbi résztvevőknél.

A vizsgáltnál használandó eszközök:

– Inbody 720-as testösszetétel analizátor.

A gép – a páciens bőrével elektródák útján történő érintkezéssel – kiszámítja a testösszetevő komponenseket (izomtömeg, zsírtömeg, csonttömeg, maradéktömeg), ezenkívül BMI függetlenül számítja ki az obezitási rátát; kiszámítja a gyermekek aktuális testmagasságának, illetve testtömegének a centilis értékeit, fittségi állapotot mér, kiszámolja az alapmetabolizmus értékét, egy ideális testtömeget számít (ugyancsak BMI függetlenül, tehát 3 dimenzióban megadva), hogy melyik testösszetevőből (zsír-, illetve izomtömegből) mennyit kell a páciensnek felszednie, illetve leadnia;  becsli a csontok ásványi anyag tartalmát (ez kifejezetten leányoknál nagyon fontos, hogy a majdani klimaktérium idején bekövetkező hormonális változások beálltával a szervezetet ne érje sokkhatásként a csontok Ca²⁺ vesztése, és ezt a szintet már korábban ellenőrzés alatt tudják tartani); izomerőt mér az izomtömeg eloszlása alapján, és arányaiban összehasonlítja az izomeloszlást a törzs és a végtagok, valamint az alsó és felső végtagok között.

– a testmagasságot hitelesített antropométerrel mérjük (Sieber – Hegner),

– a vérnyomás mérésére egy AEG BMG 4907 típusú felkaros vérnyomásmérőt használunk.

– a különböző táplálkozási szokásokról, a habituális fizikai aktivitásról, és a családi háttérről kérdőívek segítségével informálódunk.

 

Irodalom

Bíró, Gy. (1994): Az Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálat: az eredmények áttekintése. Népegészségügy, 75/4: 129-133.

Blair, S.N., Brodney, S. (1999): Effects of physical inactivity and obesity on morbidity and mortality: current evidence and research issues. Med. Sci. Sports Exerc., 31: S646–662.

Blair, S.N., Kohl, H.W., Gordon, N.F. (1992): Physical activity and health: A lifestyle approach. Med. Ex. Nutr. Health, 1: 54–57.

Bodzsár, É. (2003): Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

Bouchard, C., Shephard, R.J., Stephens, T. (1994, Eds): Physical activity, fitness and health: the consensus knowledge. Champaign (IL): Human Kinetics.

Dietz, W.H. (1996): The role of lifestyle in health: The epidemiology and consequences of inactivity. Proc. Nutr. Society, 55: 829–840.

Guo, S.S., Roche, A.F., Chumlea, W.C., Gardner, J.C., Siervogel, R.M. (1994): The predictive value of childhoodbody mass index values for overweight at age 35. Am. J. Clin. Nutr. 59; 810-819.

Hu, F.B., Willett, W.C., Li, T., Stampfer, M.J., Colditz, G.A., Manson, J.E. (2004): Adiposity as compared with physical activity in predicting mortality among women. N. Engl. J. Med., 351: 2694–2703.

Lee, I.M., Paffenbarger, R.S. (2000): Associations of light, moderate, and vigorous intensity physical activity with longevity. The Harvard Alumni Health Study. Am. J. Epidemiol., 151: 293–299.

Macera, C.A., Hootman, J.M., Sniezek, J.E. (2003): Major public health benefits of physical activity. Arthritis Rheum., 49: 122–128.

Malina, R.M. (2001): Tracking of physical activity across the lifespan. President’s Council on Physical Fitness and Sports, 3(14): 3–10.

Myers, J., Kaykha, A., George, S., Abella, J., Zaheer, N., Lear, S., Yamazaki, T., Froelicher, V. (2004): Fitness versus physical activity patterns in predicting mortality in men. Am. J. Med., 117: 912–918.

Oguma, Y., Sesso, H.D., Paffenbarger, R.S., Lee, I.M. (2002): Physical activity and all cause mortality in women: a review of the evidence. Br. J. Sports Med., 36: 162–172.

Serdula, M.K., Ivery, D., Coates, R.J., Freedman, D.S., Williamson, D.F., Byers, T. (1993): Do obese children become obese adults? Prev Med. 22; 167-177.

Siervogel, R., Wisemandle, W., Guo, S., Chamlea, W., Towne, B., Roche, A. (1998): Adult changes in body composition are associated with changes in cholesterol levels: the Fels longitudinal study. Appl. Radiat. Int. 49; 727.

Warburton, D.E., Gledhill, N., Quinney, A. (2001): The effects of changes in musculoskeletal fitness on health. Can. J. Appl. Physiol., 26: 161–216.

Whitaker, R.C., Wright, J.A., Pepe, M.S., Seidel, K.D., Dietz, W.H. (1997): Predicting obesity in young adulthood from childhood and parental obesity. N. Engl. J. Med. 337; 869-873.